Szia! Sok mindent kéne neked mondanom, de nem tudom hogy mennyit mondhatok... most már ides tova hat napja hogy húsz éves vagyok, nem is gondolnád mi minden történik ennyi idő alatt az emberrel. Például megkaptam az írásbeli eredményeimet vagy azt is megemlíthetem hogy lementem egy rock buliba ahol csak rajtam volt fehér poló (erős túlzással). vagy a nem túl nagy önbizalmat nyújtó angol konzultációk vagy a kerti sütögetős buli szakadó esőben (persze nem győzött le minket az idő). Hát nagyjából ennyi minden történhet egy emberrel hat nap alatt. Ha bővebben szeretném kifejteni akkor azt kell hogy mondjam az érettségről hogy eddig jó, arra valószínűleg nem elég hogy fősulis legyek legalábbis nem ilyen módon, de meg lehet hőn áhított papír ami azt igazolja hogy ember vagyok... no comment erről az egész hercehurcáról. De még is valamit mondanék szerintem az az ember aki tükörbe tud nézni úgy, hogy egy tiszta és őszinte mosolyt lát abban. a fehér polós dologról csak annyit hogy a jövőben a keddi napon mellőzük a ZéPé-t. Az angolhoz nem tudok mit hozzá fűzni talán csak annyit, hogy: bízva bízzál. Na és itt van a kedvencem a legjobb a mi eddig történt az új év tizedemben a hétvégi kerti sütögetős dupla szülinapot megünneplős társasági esemény ahol felvonult a társaság színe java persze voltak hiányzok, kik igazoltan kik igazolatlanul.  Az elején megtréfált minket az idő járás. Azaz hitte ő, de a Niki keresztül húzta a zord idő számításait mert megsütötte otthon a húst. 1-0 ide. Aztán annyira megsértődött ezen, hogy el is állt. Persze a sütögetés ideje mivel felszabadult pótcselekvéshez kellet folyamodnunk ez pedig nem lehetett más mint az ivás (csak azért mert nem vittem társast mert különben nem ittunk volna). Coliék érkezése remek alkalmat nyújtott színészi ambícióim kiélésében, persze ehhez nagy szükség volt a Viki remek helyzet felismerő készségére is. Az már engem is meglepet, hogy képes vagyok könnyeket csalni a szemembe "ok nélkül". Majd a dráma est című játék után neki láttunk egy -Kit hívjunk fel? telefon betyár reality be. Itt bemelegítésként felhívtuk az egyik virtuális csajomat (tudom szánalom, de abba fejezem, inkább egyedül mint hogy ezt folytassam). Majd rákapva a játék gúnyos ízére felhívtunk e kő buta csajt akit majd negyed órán keresztül szívatott a mi házi pszichológusunk Dr.Nagy... Nem értem némely ember fajzatot, hogy miképpen képes ennyi hülyeséget elhinni magáról. Azt hiszem az ilyen megérdemli, hogy kiröhögjék... Még szándékunkban állt felhívni egy vélhetően meleg srácot is de ez akkor kudarcba fulladt. Megvacsoráztunk, nekem ízlett, nem volt sós. Aztán elkezdtünk hevesebb mértékkel italozni. Amely súlyos harapásokat ejtet a társaség tagjain sőt a Susienál még a szülés is megindult és világra hozta a néhai Samet akinek nem más volt a kereszt anyja mint maga a már említett híres  telefonterapeuta Dr.Nagy. Jöhetett a fagyitorta ami vélhetően citromosságának köszönhetően újabb embereknél váltott ki gyomor panaszokat. Hohó aztán vissza hívott minket a buzzancs gyerek de nála már nem értünk el komolyabb sikereket mert ránk rakta a telefont. Szegény Zlatan alias Samantha el is fáradt a sok igénybe vételtől. Aztán az Andris is kidőlt a sorból, kiütöttem a tortámmal:D Aztán átmentünk beszélgetősbe majd nyugovóra tértünk kb 2 óra táján. Az az csak a többiek mert én fostam magamból a hülyeségeimet és ennek a szenvedő alanya a Viki volt, persze nem kellett félteni mert hajnalban revánsot vett mert úgy picsán rúgott vízszintesbe hogy köpni nyelni nem tudtam a meglepetéstől. Még egyszer bocsi. Egyébként a hajnali incidensnek a kiváltó oka az lehetett hogy a másik oldalamon fekvő Susieval idézgettünk a JóBarátokból (ez így korrekt szerintem). De hát minden reggelnek ennek is vége lett és felkellett kelni. Ne marat más hátra mint Sam elpusztítása. Ezt a reszortot nem szívesen vontuk volna meg a Susietól. De hát olyan vagyok mint a vadász a Hófehérkében azaz JÓ FEJ. És én kísértem utolsó útjára Samet. Persze az utómunkákat azokat nem vállaltam. Hát ez volt nagy vonalakban a szülinapi zsúrunk szerintem jobbat nem is kívánhattunk volna, szerintem a Niki is így van ezzel... Levonva a következtetéseimet NAGYON SZERETEK VELETEK BULIZNI és remélem, hogy még sok ilyen házi és egyéb vidámság vár minket így együtt.Csoki!!!

Ui: remélem hogy a következő 519 hetem is ilyen eseménydús lesz már ami ezt az évtizedet illeti.