Szia Kedves Olvasóm

Ezen a héten sem voltam aktív író deák, de magyarázatot minden héten tudok adni a passzivitásomra. Így lesz ez most is. De ez lesz eddigi magyarázkodásaim legszebb és legjobb története. Vágjunk is bele.

Ez a hét a nyugalom a felszabadultság és boldogság jegyében telt. Régen volt már velem ilyen hogy egész áldott nap vigyorogtam mint a tejbe tök. Mint minden hét a hétfővel kezdődött a szokásos egészségtanos kommos nap. Picit korábban mentem aznap mert megbeszéltem a Kis fával hogy találkozok vele és majd dumcsizunk, de sajnos nem lehettünk kettesben mert beszállt a veréb a képbe. Bár ez minket nem nagyon zavart meg a kommunikálásban hiszen napról napra egyre jobban olvasunk egymás tekintetéből. Imádom nézni és csak nézni nézni. Hétfőn is csak néztem. Majd eljött a csodálatosabb kedd ami csak úgy duzzadt a szép jelenetektől. Kezdetként nem ment be az egész csoportunk pszichora mi 3 legalább eljutottunk az ajtóig de aztán a lányok megtorpantak és így kihagytuk a lélek kozmetikát. Nem vesztettünk sokat azt hiszem. Azért szolidalitásból ücsörögtünk még egy kicsit az épületben majd neki vágtunk az iskola előtti ücsörgésnek majd a mekis ücsörgésnek. Hát elücsörögtük a délelőttünket. Majd bementünk a szocipocira az altató hangú nénihez, ezeket az órákat "figyelünk" címszóval szoktuk végig levelezni. De ami az után történt az annyira de annyira jó volt hogy szavakban nem lehet leírni. Kaptam egy nagy ölelést a budiban. Azaz több volt az mint ölelés. Nem tudom elmondani. (De TE úgy is tudod hogy miről írok). Majd jött az este és a HK és én elragadtam hátra. Szerdán modfiló óra (az mekkora szar) után sétáltunk és ücsörögtünk a parkban és közben ismerkedtünk. Nagyon jó volt a szikrázó napsütésben. Jött a csütörtök amikor nem volt együtt óránk de én nem bírtam ki és elmentem csokit lopni a kapualjukba. aztán haza mentünk a városunkból a saját városunkba és 180 kilométeressé duzzadt köztünk a távolság de a technika segítségével legalább láttuk egymást és újra csak nézhettem és nézhettem. Imádom nézni. És együtt számoltuk az órákat hátra hogy mikor találkozunk legközelebb. Mindjárt találkozunk már csak 10 óra és megölelhetlek. JUPPY!!! Ádi most nagyon boldog olyan boldog amilyen boldog már nagyon régen szeretett volna lenni. CSOKI. Dama la nob