Szia

A röpirat után illendő valami velősebbet monitorra dobni. Így neki is fogok. Ma elég passzív voltam minden téren, kivétel a kajálás azt nem adom fel. Persze a többi dolgot sem adtam ma fel csak valahogy kevesebb erőt fordítottam beléjük, mint kellett volna. Azért átnyálaztam Comenius életét belőle már nagyon franya vagyok, no meg jó ilyeneket olvasgatni tudni róluk meg még jobb. A tudás hatalom elvében próbálom élni a minden napjaimat mostanság. Remélem, hogy sikerrel. Bár ahol ezt a tudást ellenőrizni tudom az a honfoglaló, de ott nagyon visszaestem a tegnapi Pest-megye második hely után. Mondjuk volt ma bajnokság is ahol több mint 5500-ból 725 lettem. Na jó nem sokkollak ezzel a játékkal. Hú, de most így visszanézve tényleg nem csináltam ma semmi érdemlegeset. A védelmemre legyen mondva, hogy ez a szar idő teljesen elnyom. Hiányzik a napocska nagyon. Szeretném, ha újra simogatná az arcomat és szikrázna és ragyogna. De még egy jó darabig nem fog megmelengetni sajna. Jaj de a nap melegénél sokkal jobban vágyok már édesanyám ölelésére. Remélem, hogy megfogadtad a tanácsomat, amit tegnapelőtt mondtam. Már csak bő másfélnap és itthon lesz. DE JÓ!!! Ha hiszed, hanem van szakállam, vicces… ÁÁÁ nem tudom valahogy nem tudok mostanában valami igazán frappáns bejegyzést írni. Ami azt illeti, valami érik bennem de még nincs itt az ideje hogy feltárjam. No meg Comenius és barátai igen lekötnek és az ö gondolkodásaik is igen csak elgondolkodtatnak az életről. Csak nehogy túl sokat gondolkodjak arról, hogy mi is az élet. S mire feleszmélek már késő. Na, előzetesnek ennyit a „nagy” műből. Azt nem ígérem, hogy holnap már lerakom eléd sőt… De az fix, hogy holnap ismét elolvashatod milyen volt a napom. Persze ennek csak egy feltétele van. Méghozzá az hogy érdekel-e. Jó lépek. Na Csoki. Ja és élj boldogan ma és akkor holnap még boldogabb leszel. Dama la nob